vasas
a vasas pasast maga róberdani dzsunyor színielőadásában láthatjuk. a képregényhősről vajmi keveset tudtam csak, a film se nagyon izgatott ("á, biztos egy újabb közepes szuperhősös fos"), de olyan sokan dícsérték, hogy már kíváncsi lettem. és lőn, egész korrekt, határozottan kb az egyik legjobb (komolyan vehető) képregénymegfilmesítés idáig. nem annyira art, mint a Hulk vagy a Sin City, de minek is, amikor tök másról szól. jól összefogott, gördülékeny, pöpec kis film, van stílusa, humora, a színészgárda is csak emel rajta - nem beszélve Speier úr frankó fordításáról, aki hálisten nem átallott becsempészni némi nyelvi humort is, lehet majdan idézgetni ("Előbb a sajtos, aztán a sajtós?"). persze a klisék itt is kikerülhetetlenül halmozódnak, sajna sok újat nem kapsz a történetvezetésben, de a tálalás működőképessé teszi az egészet. kifejezetten jó, hogy nem megy át gagyiba, nem válik cikivé a szuperhősösdi téma, tán kicsit felnőttebb, kicsit hihetőbb. külön öröm volt számomra a sok robot-kütyü (a Transformers rögtön fel is rémlett). olyasmi film ez, amelyen jól elszórakozol és jólesik rá visszaemlékezni - kb. 2 napig, mert azért utána sikerül ezt is elfelejteni:). viszont van kis meglepetés, ha végigüljük a filmet a leges-legvégéig, ugyanis az uccsó felirat után megjelenik mindenki kedvenc bad motherfucker-je, hadd vigyorogjunk.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal